Jegyzetek
Diavetítés
Vázlat
1
1. AZ IRODA MŰKÖDÉSE
  • Automatizált iroda
2
1.1 Bevezetés
  • Ebben a részben az iroda vizsgálatát és megismerését tűztük ki célul.
  • Ennek érdekében először pontosítanunk kell, hogy mit is értük iroda alatt.
  • Mondhatjuk azt, hogy közismert és egyszerű fogalomról van szó, hisz mindenki került már kapcsolatba valamilyen irodával, de valójában mindenkiben más kép jelenik meg, amikor az irodára gondol.
  • Először tehát meghatározzuk az iroda fogalmát, majd megvizsgáljuk, hogy az élet egyes területein (gazdaság, közszféra) miként jelenik meg, mint szervezeti elem.



3
1.1 Bevezetés (folyt.)
  • Ezt követően informatikai szempontból vizsgáljuk az iroda alkotóelemeit, hisz az nem más, mint egy információ-feldolgozó szervezet.
  • Az alapelvek tisztázását követően kitérünk a működés vizsgálatára, a technológia jellemzőire.
  • Az irodai munka jobb megértését segíti majd az alapvető munkafeladatok – amit alapfunkcióknak nevezünk – rövid bemutatása.
  • A fejezet végén pedig megismerhetjük az irodai munkavégzést segítő legfontosabb eszközöket, külön kitérve a telekommunikációs megoldásokra és eszközökre.


4
1.2 Az iroda meghatározása
  • Amikor irodáról beszélünk, legtöbbünknek először egy íróasztal mögött serénykedő hölgy jut eszébe, aki az egyik kezében kávét, a másikban egy köteg papírt tart.
  • Ez hasonló ahhoz, mint amikor kérdeznek tőlünk egy gyümölcsnevet, és majdnem mindenki az almát mondja először (legalábbis itt Európában).
  • Az iroda kapcsán először mindenkinek az épület, a szoba, az íróasztal, az ügyintézők jutnak az eszébe.



5
1.2 Az iroda meghatározása (folyt.)
  • Az iroda legfontosabb eleme, az irat ritkábban kerül említésre az elsők között.
  • Pontosabban az iratokban megjelenített információk; ezek létrehozása és feldolgozása az iroda alapfeladata. Gondoljuk csak végig!
  • Amikor felkeresünk egy hivatalt, akkor papírra vetjük kérelmünket, vagy ott töltünk ki egy űrlapot, majd ezek kerülnek feldolgozásra.
  • Az irodához az alapszituáción felül mindenkinek más és más élménye kapcsolódik. A kívülálló számára legtöbbször ezek a tapasztalatok riasztóak.
  • Mert mi is jut az eszünkbe?
6
1.2 Az iroda meghatározása (folyt.)
  • Félfogadási idő, várakozás, tömeg, rideg, elutasító légkör stb.
  • Sok időnek kell még eltelni ahhoz, hogy ezek a beidegződések elmúljanak.
  • Ennek természetesen az egyik alapvető feltétele az, hogy az irodák működése és az irodai dolgozók szemlélete is megváltozzon.



7
1.2 Az iroda meghatározása (folyt.)
  • Az első közvetlen élményünk az irodával az, amikor meglátjuk az épületet, belépünk, megkeressük az irodahelységet.
  • Mint tudjuk, nagyon sokat számít az első benyomás, ezért célszerű olyan körülményeket kialakítani, amelyek kellemes hatással vannak az érkező ügyfelekre.
  • Manapság gomba módra nőnek ki a földből az új irodaházak. A megnövekvő igények generálják ezt a nagy ívű fejlődést. Ezek az igények sokszor minőségi igények is, egyre inkább számít a kulturált megjelenés.
  • Vigyázzunk: a környezet ugyan sokat számít, de nem minden!
8
1.2 Az iroda meghatározása (folyt.)
  • Gondoljunk nagy cégek épületcsodáira és belső kialakításaira. Az igényesen, nagy energiák és tőke befektetésével kialakított környezet azonban sokszor nem áll összhangban a kapott szolgáltatás minőségével.
  • Ilyenkor az összhatásban eltörpül a környezeti elem és az iroda működése, a kapott szolgáltatás minősége kerül előtérbe. A környezeti hatás mellett ezért kiemelkedő jelentőségű az, hogy az iroda milyen technológiát használ.
  • Ez a technológia meghatározza a működési jellemzőket, és az ügyfelek talán jobban értékelik a kiszolgálás gyorsaságát, pontosságát, egyszóval a minőségét.


9
1.3 Helye a szervezetben, irodatípusok
  • Az irodának számtalan megjelenési formája van, a köztudatban elsősorban a közigazgatást övező szervezetek jelennek meg.
  • A legnagyobb és legjellemzőbb irodákat valóban itt találhatjuk, gondoljunk csak az állami apparátusra, a minisztériumokra, a hivatalokra (pl. APEH, földhivatal), vagy az önkormányzatokra és a hozzájuk kapcsolódó szervezetekre.
  • Ide tartoznak az oktatási és az egészségügyi intézmények is. Az alábbi diagram jól szemlélteti a dolgozói létszámon keresztül, hogy valóban a gazdaság igen nagy szeletéről beszélünk.


10
 
11
1.3 Helye a szervezetben, irodatípusok (folyt.)
  • Az e területen működő irodákra az erős, gyakran törvényi szabályozás a jellemző; alapvetően iratszemléletű a működésük; erősen kötődnek a hagyományokhoz.
  • A közszférában található irodákról elmondható, hogy e szervezetek alaptevékenységét döntően irodai tevékenységek, folyamatok alkotják.
  • A gazdaság másik nagy területe a versenyszféra, ahol szintén tömegesen találkozunk irodákkal, de ezeket már egészen másként jellemezhetjük: problémaszemléletű, áttekinthető, rugalmas, nyitott rendszerek.


12
1.3 Helye a szervezetben, irodatípusok (folyt.)
  • Ezen irodák általában a szervezetek alaptevékenységét segítő funkciókat valósítanak meg, így nem alkotják az alaptevékenységet, csak kapcsolódnak ahhoz.
  • Az irodák, mint láthatjuk különböző típusúak, de az alapelvekben és a működésükben azonosak vagy nagyon hasonlóak, ezért van lehetőség a továbbiakban az általános elemzésre.
13
1.4 Az iroda technológiája
  • Az iroda működésének megértését hasonlítsuk egy közismert folyamathoz, valamilyen termelési tevékenységlánchoz, pl. a motorkerékpár-gyártáshoz.
  • A termelési folyamat a szükséges nyersanyagok beszerzésével, szállításával és tárolásával kezdődik.
  • Ezt követően foghatunk hozzá a gyártáshoz, ahol a nyersanyagokból, azok átalakításával állítjuk elő a végterméket, amelyet aztán csomagolunk, tárolunk, majd elszállítjuk a vevőhöz.
  • Azt, hogy a folyamatot miképpen és milyen eszközökkel hajtjuk végre, a gyártási technológia határozza meg.


14
 
15
1.4 Az iroda technológiája (folyt.)
  • Az iroda sem más, mint egy speciális termelővállalat.
  • A különbség annyi, hogy itt a nyersanyagok a rögzített információk, az iratok.
  • Ezeket az iratokat, információkat kell eljuttatni az ügyintézőknek, akik feldolgozzák azokat és előállítják az iroda végtermékét (amely legtöbbször szintén egy irat), amit majd el kell juttatni a címzettnek.


16
1.4 Az iroda technológiája (folyt.)
  • A technológia lényegében információfeldolgozáson alapul, ezért elmondhatjuk, hogy az iroda egy információs rendszer.
  • Így a továbbiakban vizsgálhatjuk az irodát, mint egy információs rendszert és alkalmazhatjuk az e rendszerekre kidolgozott módszertani lépéseket is.
  • Vizsgáljuk meg a felvázolt technológia legfontosabb összetevőit!


17
INFORMÁCIÓK
  • Az irodában a leggyakoribb információhordozó az irat, ezért az iratokkal kapcsolatos tevékenységek kiemelt jelentőséggel bírnak.
  • Az információforrás azonban nem csak az irat: számtalan formában kerülhetnek be az irodába információk - telefonon, személyesen vagy akár Interneten keresztül is.
  • Az információk beszerzése és tárolása az egyik legfontosabb feladat az irodákban.
18
INFORMÁCIÓÁRAMLÁS
  • A megszerzett információkat el kell juttatni a feldolgozás helyére, az egyes ügyintézőkhöz úgy, hogy ne tűnjenek el, valamint az útjuk nyomon követhető legyen.
  • Az iratokkal kapcsolatos összes tevékenységet az irodákban iratkezelésnek nevezzük.
19
ERŐFORRÁSOK
  • Az iroda működtetéséhez, a feldolgozásokhoz szükség van erőforrásokra.
  • Ez egyrészt emberi erőforrás (ügyintézők), másrészt technikai erőforrás (irodatechnika).
20
FOLYAMATOK
  • Informatikai szempontból és a hatékony működtetés szempontjából a legfontosabb a feldolgozás folyamatainak meghatározása.
  • Az irodában ezeket a folyamatokat ügymenetnek nevezzük.
21
1.4 Az iroda technológiája (folyt.)
  • Informatikus szemmel nézve az iroda működésének megértéséhez ezeket az elemeket kell pontosan feltárnunk és definiálnunk.
  • A hagyományos iroda megismerését kezdjük az egyes összetevőkhöz kapcsolódó alapfeladatok, alapfunkciók bemutatásával.
  • Ezen funkciókat megértve fokozatosan képet kaphatunk az iroda tényleges működéséről.
22
1.5 Az iroda alapfunkciói
  • Az irodák működésének bemutatása előtt hangsúlyoznunk kell, hogy a legtöbb iroda technológiája pontosan körülhatárolt és erősen szabályozott.
  • Ez abból adódik, hogy a tevékenységek végrehajtását számtalan esetben törvények határozzák meg, amelyek betartása természetes követelmény.
  • A működést tehát pontosan körül kell írni, amit szabályzatokban rögzítenek.
  • Ezek közül a legfontosabb az iratkezelési szabályzat, amely átfogóan tartalmazza az iroda működését, többek között az alábbiakat:


23
az iratkezelés szervezeti felépítését,
  • azt határozza meg, hogyan történik az iratkezelés, centralizáltan vagy decentralizáltan, hol, milyen feladatokat kell elvégezni az iratokkal stb.
24
az irattári tervet,
  • az irattári terv az iratok logikai rendszerezését írja le, valamint a selejtezhetőség szempontjából a válogatás alapjául szolgáló jegyzékként szolgál.
  • Az irattári terv egyértelműen meghatározza az iratok helyét és kezelését az irattárban.
25
a beérkező iratok kezelésének módját,
  • azt, hogy hová kerülnek az iratok, hogyan történik az érkeztetés, az iktatás, a továbbítás.
  • Az összes irattípusra lebontva szabályozni kell, tehát külön meghatározzák a faxok vagy az elektronikus iratok, levelek kezelésének módját.
  • Ahol megjelenhetnek titkosnak minősített iratok, ott ezek kezelésének módját külön, a törvényeknek megfelelően szabályozzák.
26
a kimenő levelek kezelésének módját,
  • az irodában keletkezett és továbbításra kerülő levelek kezelését a nyilvántarthatóság érdekében ugyanúgy szabályozni kell, mint a beérkezőkét.
  • Itt meg kell határozni, hogyan kerül aláírásra, hitelesítésre, továbbításra, borítékolásra, postázásra egy-egy küldemény.
27
az iratnyilvántartás, iktatás technikáját,
  • az irodába bekerült, vagy ott keletkezett iratokat valamilyen módon azonosítani kell annak érdekében, hogy nyilvántarthatók, rendszerezhetők és visszakereshetők legyenek.
  • Iktatással ezt a feladatot oldjuk meg.
  • Iktatás alatt egy azonosító szám irathoz való hozzárendelését értjük.
28
az ügyintézéssel összefüggő feladatokat,
  • ezek a feladatok az ügyhöz kapcsolódó tevékenységek, intézkedések pontos leírásai, az ügy végrehajtásához, valamint lezárásához szükséges dokumentumok meghatározásai.
29
az iratok selejtezésének rendjét.
  • azt, hogy selejtezhető-e az irat, hány évig kell megőrizni, hogyan történik a selejtezés, ha nem selejtezhető, akkor mikor kell az Állami Levéltárnak átadni stb.



30
1.5 Az iroda alapfunkciói (folyt.)
  • Az iratkezelési szabályzatok fentieken felül még számos témakörrel foglalkoznak, jelen esetben csak a legfontosabbakat emeltük ki.
  • A részleteket meg lehet ismerni a Belügyminisztérium által ajánlásként az önkormányzatoknak, ill. a minisztériumhoz tartozó hivataloknak kiadott Iratkezelési mintaszabályzatból.
31
1.5 Az iroda alapfunkciói (folyt.)
  • A továbbiakban egy ügyviteli folyamat végrehajtásakor jelentkező feladatokat fogjuk meghatározni, amit felfoghatunk úgy, mint egy ügy életciklusa, vagyis az ügy keletkezésétől a lezárásáig tartó tevékenységsorozat.
  • Nem az egyedi, ügyspecifikus feladatokat vizsgáljuk, hanem azokat, amelyek szinte mindegyik folyamatban azonosak.
  • A továbbiakban nevezzük ezeket a feladatokat az iroda funkcióinak, ugyanis ezeket a tevékenységi körtől függetlenül minden irodában meg kell valósítanunk, hisz a működtetéshez elengedhetetlenek.
32
1.5.1 Iratok fogadása
  • Az irodai folyamatokat mindig valamilyen esemény indítja, amely lehet egy küldemény érkezése vagy egy ügyfél megjelenése, netán egy telefonos hívás, de lehet az ügyindítás valamilyen belső esemény is (pl. megváltozik egy szabályozás, törvény és emiatt meg kell keresni az ügyfeleket).
  • A személyes vagy a telefonos megkeresésekkor azonnal eldől, hogy ki lesz az adott ügy intézője, küldemények esetén ez már nem egyértelmű.


33
1.5.1 Iratok fogadása (folyt.)
  • Ebben az esetben ki kell alakítani egy olyan rendet, amely meghatározza a küldemények kezelését és eljuttatását az illetékes ügyintézőhöz.
  • Ennek a folyamatnak az első lépése, hogy a küldeményeket valakinek fogadnia kell az irodában.
  • Ez az iktatóban vagy a titkárságon történik meg.


34
1.5.2 Iktatás
  • Az irodába bekerült iratokat valamilyen módon azonosítani kell annak érdekében, hogy nyilvántarthatók, rendszerezhetők és visszakereshetők legyenek.
  • Az iratok ilyen célzatú azonosítását iktatásnak nevezzük.
  • Az iratok iktatásával elérhetjük, hogy az irodába érkező vagy az ott keletkezett összes iratot nyilvántartsuk, és segítségével a mozgásukat nyomon kövessük.
  • Az iktatószám képzésének, létrehozásának számos formája ismert, jelen esetben a leggyakrabban használtakat említjük meg:


35
Folyó sorszámos iktatás
  • Minden egyes iktatott irat egyesével növekvő „sorszámot” kap.
  • Az alábbi ábrán látható iktatókönyvrészletben erre láthatunk példát.
  • A főszám minden egyes új irat esetén új sorszámot kap.
36
Alszámos iktatás
  • A főszám az ügyekhez kapcsolódik, az alszám pedig az ügyhöz kapcsolódó iratokhoz.
  • Az alábbi ábrán látható iktatókönyvrészletben erre láthatunk példát.
  • Az azonos ügyhöz tartozó iratok esetén az alszám sorszáma növekszik.
37
Gyűjtőszámos iktatás
  • A főszámok névvel azonosítva kerülnek meghatározásra, a gyűjtőszámokhoz kapcsolódó alszám automatikusan növekszik.
  • Az alábbi ábrán látható iktatókönyvrészletben erre láthatunk példát.
38
Gyűjtőszámos iktatás (folyt.)
  • Ennél az iktatókönyvnél a főszámok nem névvel, hanem kódjukkal jelennek meg.
  • A lehetséges kategóriákra láthatunk példát az alábbi kódtáblázatban.
39
1.5.3 Irattárolás
  • A beérkező és az irodában készített iratokat valamilyen rendszerben tárolnunk kell.
  • A tárolást úgy kell megoldani, hogy az iratokat a lehető legrövidebb idő alatt megtaláljuk.
  • Amíg csak kis irodáról van szó, elképzelhető, hogy nem okoz problémát egy ilyen rendszer hiánya.
  • De gondoljunk bele, mit jelenthet itt is egy áttekinthetetlen, rendszertelen iratkupacban megtalálni egy levelet.



40
1.5.3 Irattárolás (folyt.)
  • Az alábbi ábra alapján, az iratok életciklusát vizsgálva, arra a következtetésre juthatunk, hogy az iratra használatát követően nagy valószínűséggel ismét szükség lesz , és ahogy telik az idő, ez a valószínűség egyre inkább csökken.
  • Emiatt az időszak elején a kézi irattárban tárolják a dokumentumokat, majd azt követően kerülnek csak be a központi irattárba.
41
 
42
1.5.3 Irattárolás (folyt.)
  • A visszakereshetőség mellett fontos szempont még az is, hogy biztonságos legyen a tárolás.
  • Meg kell óvni az iratokat az illetéktelenektől, valamint a megsemmisüléstől vagy a rongálódástól.
  • Az iratok irattárba helyezésekor (sok helyen már az iktatásakor) meghatározzák a megőrzési időt.
  • Ezt az irattári jelben selejtezési kóddal jelölik meg.
  • Az önkormányzatoknál alkalmazott kódokat láthatjuk az alábbi táblázatban:
43
1.5.3 Irattárolás (folyt.)
44
1.5.3 Irattárolás (folyt.)
  • Keletkezhetnek vagy érkezhetnek olyan iratok is, amelyeket nem szabad megsemmisíteni, ezeket az illetékes levéltárnak kell átadni a megőrzési idő lejárta után.
  • Az évek számából láthatjuk, hogy bizonyos iratokat nagyon hosszú ideig meg kell őrizni, ami szükségessé teszi a tárolási körülmények és technológiák körültekintő megoldását.
45
1.5.4 Irattovábbítás
  • Az iratok nem mindig az irattárban vannak, ugyanis az ügy haladásakor az egyes ügyintézőknek szükségük lehet rá, tehát az irattárból továbbítani kell az ügyintézőkhöz.
  • Ha keletkezik új irat, azt el kell juttatni egy külső szervezethez, személyhez vagy egy másik egységhez.
  • A legtöbb ügy nem egy személyhez kötődik, ezért az iratok mozgatása elkerülhetetlen az irodán belül.


46
1.5.4 Irattovábbítás (folyt.)
  • A továbbítást úgy kell megoldani, hogy az iratok helyét mindig nyomon követhessük, valamint a be- és kiáramló iratok érkezése, illetve távozása dokumentálva legyen.
  • Az irattovábbításra, attól függően, hogy belső, az irodába érkező, illetve távozó iratokról van szó, más és más módszereket alkalmazhatunk.


47
Be- és kimenő iratok
  • Az iroda és a külvilág közötti iratforgalmat általában az iktató bonyolítja, kisebb irodáknál ezt a feladatot a titkárságon végzik el.
  • Nézzük, milyen lehetőségeket használhatunk irattovábbításra, és milyen teendőket kell ellátni az egyes módszereknél.


48
Postázás
  • A beérkező leveleket nyilvántartásba kell venni, szétválogatni, majd teríteni az egységekhez.
  • Küldéskor szintén nyilvántartásba kell venni a leveleket, majd „felszerelni” (borítékolás, borítékcímzés, a küldemény típusának jelezése, postai mellékletek elkészítése stb.), és eljuttatni a postahivatalba.
49
Futár
  • A gyors vagy biztonságos kézbesítést igénylő iratok továbbítását belső vagy külső futárszolgálatokkal látják el.
  • Ebben az esetben is el kell végezni a küldemények felszerelését”.
50
Telefax
  • Meg kell említenünk a levelek továbbításának ezen lehetőségét, amely sok esetben helyettesítheti a fenti módszereket, de biztonsági és bizonylati szempontból nem minden esetben kielégítő.
51
Belső iratok
  • A belső iratok továbbítására olyan dokumentált rendszert kell kialakítani, amely lehetővé teszi az iratok pontos helyének a meghatározását.
  • Ez a rendszer biztosítja, hogy ne vesszenek el az iratok, illetve azonosítható legyen az a hely, ahol eltűntek.
  • Nézzünk néhány lehetőséget az iratok fizikai továbbítására.


52
Kézbesítő
  • Nagyobb hivatalokban erre a célra külön személyzetet tartanak, amelynek az a feladata, hogy az iratokat eljuttassa a kívánt helyre.
  • Kisebb irodákban ezt a titkárság vagy maguk az ügyintézők látják el.
53
Csőposta
  • A rendszer lényege, hogy az ügyintézők vagy a szervezeti egységek össze vannak kötve egy csőhálózattal, amin keresztül továbbíthatók az iratok.
  • Akkor érdemes kialakítani ilyen rendszert, ha nagyon nagy számú a belső iratáramlás, és ez túl sok munkaerőt igényelne.
  • Hátránya, hogy nem minden irat juttatható el ebben a rendszerben.
54
Robotkézbesítő
  • Szintén nagy iratforgalmú hivatalokban érdemes használni ezt a robotot, amely programozható módon képes bejárni a teljes irodát, és el tud juttatni szinte bármilyen iratot.
  • Az épületet azonban úgy kell kialakítani, hogy képes legyen bárhova eljutni.
  • Ott, ahol az irodák kialakításakor gondoltak a mozgáskorlátozottakra, nem jelent különösebben nagy ráfordítást.
55
Elektronikus iratok
  • Egyre gyakoribb, hogy az irodákban az információk hordozója nem papír, hanem maga a számítógép, tehát elektronikusan kerül tárolásra az irat.
  • Ma már a legtöbb irat természetesen számítógépen készül, de jelentős részüket még mindig kinyomtatják, majd úgy kerülnek továbbításra.
  • Most azon iratok továbbítási lehetőségeit fogjuk megvizsgálni, amelyek nem kerülnek nyomtatásra.
  • Mivel a továbbítás technikái függetlenek attól, hogy külső vagy belső iratról van szó, ezért nincs értelme itt különválasztani e szempont szerint.


56
Elektronikus jelhordozó
  • Az elektronikusan tárolt iratokat valamilyen hordozó segítségével juttatják el a célhelyre.
  • Ez a jelhordozó lehet flopi, winchester, CD, DVD, pendrive stb.
57
Hálózat, Internet
  • Az elektronikus iratokat tárolhatjuk, ill. eljuttathatjuk a hálózaton belül tetszőleges helyre, ahonnan megfelelő jogosultsággal bárki elérheti.
  • Manapság több telephellyel rendelkező vállalatok esetében gyakori megoldás, hogy magát az Internetet használják belső anyagok továbbítására is.
58
Elektronikus levél
  • Az elektronikus irattovábbítás jelenleg legnépszerűbb és leginkább terjedő megoldása.
  • Egyszerű, gyors, könnyen illeszthető az irodai környezetbe.
  • A hitelesítési és a biztonsági kérdések elvárható szintű megoldását követően teljes mértékben átveheti az irattovábbítást az irodákban is.
59
1.5.5 Iratkészítés
  • A megszerzett információkat a hagyományos irodában papírra rögzítik, ami biztosítja az adatok tárolását, és lehetővé teszi a további feldolgozást is.
  • A feldolgozáshoz meg kell határoznunk, hogy milyen adatokra van szükségünk, és mi legyen ezen adatok sorrendje.
  • Az iroda egyik meghatározó funkciója éppen ezért az iratkészítés.
  • Az iratok készítésének módja és a felhasznált eszközök fajtája leginkább attól függ, milyen jellegű információt kell rögzítenünk.
  • Ez az információ lehet szöveges, képi vagy hang jellegű.


60
1.5.5 Iratkészítés (folyt.)
  • A szöveget tartalmazó iratok készülhetnek közvetlenül kézzel vagy gépek segítségével.
  • A kézzel készült dokumentumok lehetnek pl. feljegyzések, diktált levelek, számítások, jegyzőkönyvek, kitöltött űrlapok stb.
  • A készítésükhöz csak papírra és valamilyen rajzeszközre van szükség.
  • A kezdetleges irodákban ezeket, vagy az ennél is fejletlenebb módszereket alkalmazták.
  • A munka mennyiségének növekedése és a ráfordítási idő csökkentésének igénye generálta új eszközök kifejlesztését és használatát.
61
1.5.5 Iratkészítés (folyt.)
  • Forradalmian új technikának számított az írógép alkalmazása, amely jelentős mértékben lerövidítette az iratok elkészítésének idejét, és lehetővé tette egyenletes minőségű iratok készítését.
  • A következő nagy ugrás a számítógép megjelenése volt.
  • Napjainkban szinte teljes mértékben kiszorították az írógépeket a számítógépeken futtatott szövegszerkesztők, táblázatkészítők stb.
  • Az iratkészítésben a következő minőségi lépést az jelentené, ha kihasználnánk az e programok nyújtotta lehetőségeket, és nem úgy kezelnénk őket, mint egy írógépet.
62
1.5.5 Iratkészítés (folyt.)
  • Az irodákban rögzített információk másik fajtája képi jellegű.
  • Ez lehet rajz, tervrajz, műszaki rajz, fénykép stb.
  • Ezeket az iratokat hagyományosan rajzeszközök vagy fototechnikai eljárások segítségével készítették el.
  • Az elkészítés technológiája természetesen sokat változott az idők folyamán, de az igazi áttörést itt is a számítógép megjelenése jelentette.


63
1.5.5 Iratkészítés (folyt.)
  • Ha az irat fogalmának tágabb értelmezését vesszük, akkor még beszélhetünk hang- és mozgókép-dokumentumokról is.
  • Ezek készítésének hagyományos eszközei a gramofon, magnetofon, filmfelvevő vagy a videó.
  • Itt is elmondhatjuk, hogy a számítógép alapvetően megváltoztatja a hang és a mozgókép készítésének és szerkesztésének lehetőségeit.
64
1.5.6 Iratmegsemmisítés
  • Mint ahogy azt láthattuk az iratok életciklusát ábrázoló diagramon, az iratok végállomása az irattár.
  • Itt gondoskodnak a hosszú távú, biztonságos megőrzésről.
  • Az iratokat azonban nem kell az idők végezetéig tárolni az irattárban, a tárolási idő ügytípusoktól függően más és más, amit szabályzatokban pontosan rögzítenek.
  • Az iratok megőrzési idejének lejártakor gondoskodni kell arról, hogy ne foglalja a helyet az aktív iratoktól.
  • Ezeket az iratokat időközönként megsemmisítik, vagy ha az ügy indokolja, akkor az irattáraknak továbbítják.


65
1.5.7 Kommunikáció
  • Az iroda a környezet szerves része, tehát szükséges kiépíteni olyan csatornákat, amelyek lehetővé teszik az információáramlást.
  • E csatornák kiépítése az irodán belül, a szervezetek között, de a szervezeti egységeken belül, az ügyintézők között is elengedhetetlen.
  • A kommunikáció minősége alapvetően meghatározhatja számos iroda hatékonyságát.
  • Tekintsük át, milyen kommunikációs lehetőségek használhatók az irodákban!


66
Személyes kontaktus (élőbeszéd)
  • A legtöbb irodában még mindig az egyik meghatározó információátadási mód.
  • Értekezleteken, munkamegbeszélésen, interjúkon, beszámolókon és a mindennapi munka során használják.
  •  Mivel a beszéd nem rögzített, ezért dokumentálását jegyzőkönyv vagy emlékeztető készítésével oldják meg.
  • A jegyzőkönyv készülhet írásban, de lehet hang- esetleg videofelvétel. A jegyzőkönyv lehet szó szerinti vagy a lényeget összefoglaló, erről előre megállapodnak.
  • A jegyzőkönyvet a jelenlévők aláírásukkal hitelesítik. Az emlékeztető nem hitelesített rövid összefoglaló a megbeszélésről.


67
Vezetékes telefon
  • Előnye, hogy szinte földrajzi határok és időveszteség nélkül képes információs csatornát teremteni.
  • Személyes jelenlét nélkül is közvetlen kapcsolat.
  • Sok esetben olcsóbb lehet, mint a személyes kapcsolat.
  • Hátrányai közé sorolható az élőbeszéd szinte minden negativitása: nem lényegre törő, néha jobban félreérthető lehet, mint az élőbeszéd.
  • Nem dokumentált, a nyelvi akadályok itt is problémát jelenthetnek.
  • Mivel könnyű a kapcsolatteremtés, ez növelheti a beszélgetések számát, ami a legtöbb esetben felesleges, vagy túl hosszú, így plusz költséget jelent.
68
Mobiltelefon
  • Előnye, hogy szinte bárhol és bármikor utolérhető a hívott fél, és más kommunikációs csatornákról is elérhető.
  • Hátránya a vezetékes telefonénál sokkal drágább üzemeltetése; országokat vagy kontinenseket átlépve különböző szabványokat használnak, ezért nem használható mindenhol a készülék.
69
Személyi hívó
  • Előnye, hogy nagyon gyorsan eljut az üzenet a célszemélyhez, és jóval diszkrétebben megoldható, mint a mobiltelefon.
  • Hátránya, hogy csak egyirányú kommunikációt tesz lehetővé, a kétirányú kapcsolat megteremtése időveszteséggel járhat.
70
CB-rádió
  • Előnye, hogy olyan helyeken is használható, ahol nem működik a mobiltelefon, a működtetés költsége viszonylag olcsó.
  • A jelenlegi technika lehetőséget biztosít számítógépes kommunikációteremtésre.
  • Világhálózat is működik, amely csomagkapcsolt rádiózásra épül, és rendelkezik internetes kapcsolódási pontokkal.
  • Hátránya a korlátozott hatótávolság.
  • A minőség igen változó (időjárásfüggő), sokszor nehézkes a használata.
71
Műholdas telefon
  • Előnye, hogy több országra, akár kontinensre kiterjedő azonos rendszerről van szó, így a kommunikációs költség (várhatóan 1 US $/perc alatti) nem országhatárfüggő.
  • Gyakorlatilag nincs lefedetlen terület, ahol nem használhatjuk.
  • A telefonon kívül sok más funkcióra is alkalmazható.
  • Hátránya, hogy jelenleg még elég drága, csak nagy szervezeteknek lehet kifizetődő.
72
Telex
  • Előnye az volt, hogy dokumentált és hitelesíthető formában tudott gyorsan információt továbbítani.
  • Hátránya, hogy külön vonalakat, eszközöket igényel, a használható karakterek korlátozottak stb.
73
Telefax
  • Előnye elsősorban a gyorsaság, valamint az, hogy képet is továbbít, így nem csak szöveges információ vihető át.
  • Hátránya, hogy a kapott kép minősége nem mindig kielégítő, a manuális készülékeket sokszor nehéz használni.
74
Műsorszóró hálózatok
  • Előnye a nyilvános és olcsó dekódolhatóság.
  • Bárki által elérhető, viszonylag alacsony költségű információszerzést tesz lehetővé.
  • Hátránya, hogy zömében egyoldalú kommunikációt biztosít.
75
Írásos anyagok
  • Külön ki kell emelnünk, hogy sok esetben a kommunikációs folyamatok legnagyobb hányada írott formában megy végbe.
  • Az ilyen jellegű információáramlásra a későbbiekben külön kitérünk.
76
Videokonferencia
  • Napjainkban már bevett formája az értekezletek vagy a megbeszélések bonyolításának, különösen a multinacionális cégeknél.
  • Nagy előnye, hogy nem igényel személyes jelenlétet, tehát fizikailag távol lévő személyeket is képes valósághűen összekötni.
  • Ez a virtuális kapcsolat azonban komoly technikát és nagy sávszélességet igényel.
  • Telefonhálózaton és informatikai hálózaton keresztül is kivitelezhető.
77
Chat
  • Napjaink egyik legnépszerűbb kommunikációs formája, különösen a fiatalabb korosztályban.
  • Előnyként is elmondható, hogy nem igényel fizikai jelenlétet.
  • Hátránya viszont, hogy az írásos kommunikáció sokkal lassabb, mint a hang vagy a képi információátadás.
  • A hang és a kép kiiktatása miatt viszont nagyon gyors és szinte korlátlan résztvevővel számolhatunk.
  • Irodai alkalmazása önmagában ritka, inkább valamilyen más kommunikáció kiegészítésre használják.
78
E-mail
  • Mint ahogy azt már az irattovábbításnál említettük, várhatóan ez a közeljövő egyik legfontosabb kommunikációs csatornája.
  • Helyi hálózatokban vagy intranetes megoldásokban, ahol a hitelesség, a titkosítás és a biztonság ma már viszonylag könnyen megvalósítható, kezdi átvenni a papír funkcióját.
  • Nagy előnye a gyorsaság, a nyomon követhetőség, a rugalmas felépítés (tetszőleges állomány csatolható a levélhez).
79
1.6 Az iroda működését segítő eszközök
  • Az eddigiekben megismert irodai funkciók, tevékenységek végrehajtója alapvetően az irodai dolgozó, az ügyintéző.
  • Évszázadokra visszavezethető az a törekvés, hogy az irodában is igyekeztek az ember munkáját segíteni, az egyes tevékenységeket kiváltani különböző eszközökkel.
  • Ebben a részben összefoglaljuk az irodára leginkább jellemző eszközöket.
  • Két nagy csoportba rendezve találhatjuk e jellegzetes kellékeket, a kommunikációs segítő eszközöket és lehetőségeket jelentőségük miatt külön tárgyaljuk.


80
1.6.1 Irodatechnikai eszközök
1.6.1.1 Író- és rajzeszközök
  • Röviden irodaszereknek is nevezhetjük ezeket a kellékeket.
  • Minden olyan írószer, papíráru és egyéb eszköz ide tartozik, amely segítheti az irodai tevékenységek végrehajtását.
  • A tollaktól, kiemelőktől kezdve a javító- ragasztóeszközökön át egészen a tűzőkig és a lyukasztókig.
  • Ide sorolható a papíráruk széles tárháza is (levélpapírok, borítékok, naptárak stb.).


81
1.6.1.1 Író- és rajzeszközök (folyt.)
  • A jelenlegi irodai technológiák szinte nélkülözhetetlenné teszik ezeket az eszközöket, ugyanis napjainkban az egyik legnagyobb papírfogyasztók az irodák.
  • Egész iparágak nőttek ki az iroda kiszolgálására, naponta több millió tonna papírt használnak fel világszerte.
  • Az elektronizált iroda kialakításának az egyik célja éppen az, hogy próbáljuk drasztikusan csökkenteni az iroda papírigényét.
  • A papírfogyasztás csökkentése magával vonja majd az íróeszközök iránti igény csökkenését is. A jelenlegi irodákra azonban még az a jellemzőbb, hogy a dokumentumokat ki is nyomtatják, és úgy tárolják.


82
1.6.1.2 Írógépek, számológépek
Írógépek
  • Talán a legjelentősebb technikai eszköz, és szinte napjainkig az irodát jelképezi.
  • Az első forgalmazásra gyártott Remington gyártmányú írógépet 1870-ben készítették, szinte kizárólagos eszköze volt a szöveges dokumentumok készítésének.
  • A mechanikus írógépek ún. betűkarosak voltak.
  • Ez azt jelentette, hogy a kalapácsütések ereje a billentyűk lenyomásától függött, ami különösen több példányos gépeléseknél igen nagy erőkifejtést igényelt, hosszú távon ízületi bántalmakat okozott.
  • A hibák, elütések kijavítására csak később jelentek meg a javítólapok, lefestők.
83
Írógépek (folyt.)
  • Az írógép következő generációi már elektromechanikusak, az írás gömb- vagy margarétafejek segítségével történik.
  • A billentyűkre nem kell erős nyomást gyakorolni, mivel az ütéseket elektromágnesek és elektromotorok vezérlik.
  • Némelyik írógép már rendelkezett beépített javítókészlettel, ez lényegesen meggyorsította a korrigálást.
  • A legkorszerűbb írógépeket memóriával és kijelzővel is ellátták, így a szerkesztés és a javítás jóval egyszerűbben, még a papírra történő gépelés előtt lehetséges.



84
Számológépek, pénztárgépek
  • A legtöbb irodában szinte a mindennapos tevékenységek közé tartozik a számítások, árkalkulációk készítése.
  • Ehhez nyújtanak segítséget az elektronikus számológépek. Az asztali és a kézi számológépeknek igen széles skáláját ismerjük.
  • Az irodákban a dokumentálhatóság miatt elterjedtebbek a nyomtatóval és kijelzővel egyaránt ellátott számológépek.
  • Léteznek olyan típusú irodák is, ahol közvetlen kereskedelmi forgalom zajlik. Ez a tevékenység igényli a számlaadási kötelezettséget, erre használhatjuk a pénztárgépeket.


85
1.6.1.3 Másológépek
  • A korai szakaszra jellemző mechanikus másológépeket teljes mértékben kiszorították a Xerox cég által szabadalmaztatott és elsőnek általuk gyártott fénymásolók.
  • Ez a fajta sokszorosítás meglehetősen olcsó, így többször indokolatlanul vagy feleslegesen sok másolatot készítünk.
  • A mai korszerű másológépek már a normál másolaton felül lehetővé teszik a kicsinyítést, nagyítást, kétoldalas másolást, szortírozást, összetűzést, színes másolást stb.
  • Léteznek olyan másológépek is, amelyek az alapfunkción felül nyomtatóként és telefaxként is használhatók, így egy gépben megtalálható egy kis iroda szinte minden eszközigénye.


86
1.6.1.4 Az irattárolás eszközei
  • Irattárolásra gépi eszközöket csak azokban az irodákban használnak, ahol nagy mennyiségű iratot kell úgy tárolni, hogy azok gyorsan hozzáférhetőek legyenek.
  • Sok helyen már gépesítették, de néhol manuálisan működtetik a tömörített kompakt rendszerű irattárolást, amelynek lényege, hogy a polcokat oldalt és felül zárt kivitelben állítják elő, sorba állítják, kerekeket tesznek alá, és sínre helyezik őket.
  • Ezzel a módszerrel egy mozgatható polcrendszert lehet kialakítani.


87
1.6.1.4 Az irattárolás eszközei (folyt.)
  • Kimondottan nagy hivatalokban (pl. földhivatal), ahol a gyors hozzáférés követelmény, alkalmaznak olyan irattárolókat, ahol az iratokat pontosan meghatározott logika szerint több polcból álló rendszerben helyezik el.
  • Ezek a polcokat az örökmozgó liftekhez (páternoszter) hasonlóan kapcsolják egymáshoz.
  • A kezelő addig működteti az iratliftet, amíg a keresett polc hozzáférhetővé nem válik, ezt követően már csak a polcon belül kell tovább kutatnia.


88
1.6.1.5 Iratmegsemmisítők
  • Nap mint nap iratok tonnáit kell kidobni. Egy részüket azért, mert érdektelenek, más részükre nincs szükségünk, vagy lejárt a megőrzési idejük.
  • Ezen iratok között lehetnek olyan dokumentumok, amelyek bizalmas, titkos vagy személyes adatokat tartalmaznak.
  • A speciális kezelésű iratokról szóló törvények vagy a személyes adatokról szóló törvény előírja, hogy ezeket az iratokat kidobás előtt meg kell semmisítenünk úgy, hogy a rajtuk lévő adatokat, információkat ne lehessen visszaállítani.


89
1.6.1.5 Iratmegsemmisítők (folyt.)
  • Nagy mennyiségű iratmegsemmisítést a dokumentumok elégetésével hajtanak végre.
  • Kis irodákban, ahol nincs erre apparátus, ott nagyon hasznos segédeszközök az iratmegsemmisítők.
  • Ezek a gépek az iratokat olyan vékony csíkokra vágják fel, hogy szinte lehetetlen a lapon található információ visszaállítása.


90
1.6.1.6 Audiovizuális eszközök
  • Azokat az eszközöket sorolhatjuk ide, amelyek segítségével hang vagy valamilyen kép formájában megjelenő információkat képesek rögzíteni vagy visszajátszani (pl. magnó, lemezjátszó, CD, fényképezőgép, filmfelvevő-lejátszó, videó stb.).
  • Irodai felhasználás szempontjából elsősorban azoknak az eszközöknek van jelentőségük, amelyek felvételre és lejátszásra egyaránt alkalmasak.
  • A számítógép multimédiás kiterjesztésével fokozatosan átveszi ezt a szerepet a többi eszköztől.



91
1.6.1.7 Számítógép
  • Ma már a korszerű iroda alapeszközének tekinthetjük, amellyel számos hagyományos eszköz és eljárás helyettesíthető, sőt a kiváltáson felül minőségi javulást is eredményezhet.
  • Arról azonban nem szabad megfeledkeznünk, hogy a számítógép használata nem minden esetben jelenti ezt a minőségi javulást.
  • A korszerű eszköz nem mindig jelenti automatikusan a korszerű irodát is, csupán előfeltétele egy elektronizált és automatizált iroda kialakításának.


92
Nyomtatók
  • A számítógép önmagában nem tudja helyettesíteni az írógépet, mert csak elektronikusan tudja megjeleníteni az információkat.
  • Jelen körülmények között még szükségünk van a papírhordozókra, ezért kellenek olyan eszközök, amelyekkel meg tudjuk jeleníteni az elektronikusan tárolt információkat papíron is.
  • Erre használjuk a nyomtatót.
  • Az elektronizált iroda célkitűzése a papír kiiktatása, ha majd ezt sikerül megvalósítani, akkor nem lesz szükség nyomtatókra.


93
Nyomtatók (folyt.)
  • Az irodákban használt nyomtatókat mindig a célnak megfelelően kell kiválasztani. Nem minden esetben hatékony és kifizetődő megoldás a lézernyomtató.
  • A mátrixnyomtatókat például jól lehet használni többpéldányos nyomtatásra, a tintasugaras nyomtatókkal viszonylag olcsón tudunk színes nyomtatványokat készíteni.
  • Nagy mennyiségű nyomtatásoknál (pl. közüzemi díjszámlák, kopogtatócédulák, APEH-körlevelek stb.), amikor több százezres vagy milliós tételekről van szó, ne is gondoljuk a hagyományos PC-s nyomtatókra.
  • Ezeket a feladatokat csak nagy teljesítményű sornyomtatókkal érdemes megoldani.


94
Számítógépes hálózat
  • A hálózatba kötött számítógépekkel nagymértékben megnövelhetők azok az előnyök, amelyeket a számítógép képes nyújtani.
  • Nem véletlen, hogy a számítástechnika fejlődése nagy léptekkel halad ebbe az irányba.
  • A hálózat lehetővé teszi az erőforrások jobb kihasználását, könnyebb elérhetőségét, megteremti és segíti a közös munkavégzés lehetőségét, új kommunikációs csatornákat nyit meg az irodában dolgozók számára.
  • Éppen ezért az automatizált iroda előfeltétele a számítógépes hálózat kialakítása.


95
 1.6.2.1 Telefon (vezetékes, mobil, műholdas)
  • Az információátvitelnek számtalan módja képzelhető el, jelen részben csak a legelterjedtebb eszközöket említjük meg.


96
Vezetékes telefon
  • A közvetlen hang alapú információátvitel első megvalósítása, annyira elterjed és általános, hogy részletesen nem ismertetjük.
97
ISDN
  • Hang és adatátviteli csatorna egyben, ami azt jelenti, hogy magába foglalja a vezetékes telefon lehetőségeit, és emellett digitális adatátvitelt is lehetővé tesz.
98
ADSL
  • Az ISDN technológiára épülő aszimmetrikus vonal, amely segítségével az adatátvitel sebességét hétszeresére lehet növelni.
99
Mobiltelefon
  • Elsősorban hangátvitelre szolgál, de egyre inkább kezd elterjedni a digitális adatátvitel lehetősége e csatornán is.
  • Mindemellett rövid szöveges üzenetek továbbításával szövegalapú átvitelt is támogat.
  • A legkorszerűbb készülékek segítségével képi információk is továbbíthatók.
100
1.6.2.2 Telefax
  • Papíron megjelenő információátvitelt biztosít.
  • Az egyetlen az eddig említett eszközök közül, amely képi adatátvitelt úgy valósít meg, hogy mindkét végponton pa-píron megjelenik vagy megjeleníthető az átvitt információ.
  • Mivel elsősorban papíron tárolja az információkat, ezért a további feldolgozás nehézkes lehet.
  • Ennek köszönhetően a faxforgalom jelentős része fokozatosan átkerül az internetre.
  • A mai telefax-készülékek sokkal több funkcióval rendelkez-nek, mint az elsők, gyorsabbak, jobb minőségű nyomtat-ványt adnak, a faxon kívül sok más funkció is beépült a készülékekbe. (Pl.: üzenetrögzítő, másolófunkció stb.)


101
1.6.2.2 Telefax (folyt.)
  • Nagyon fontos szempont a készülékeknél, hogy milyen elven történik a nyomtatás. Ez ugyanis meghatározza, hogy milyen papírt használhatunk a készülékhez. E szempontrendszer szerint az alábbi típusokat különböztetjük meg:
    • normálpapíros;
    • tintasugaras;
    • lézer;
    • hőpapíros (speciális papírt igényel, hosszú távú megőrzésre alkalmatlan).

102
1.6.2.2 Telefax (folyt.)
  • Másik nagyon fontos szempont, hogy milyen gyorsan képes átvinni egy oldalnyi képinformációt. Az átvitel gyors és hibamentes lebonyolítását szabványok biztosítják:
    • G1 - Adatátviteli sebesség: 9600 bps
    • G2 - Adatátviteli sebesség: 14,4 kbps
    • G3 - Adatátviteli sebesség: 33,6 kbps
    • G4 - Adatátviteli sebesség: 64 kbps

103
1.6.2.3 A telefonos hálózat kialakítása
  • Az eddig említett lehetőségek önmagukban csak személyi használatú eszközök.
  • Ahhoz, hogy ez a lehetőség mindenki számára elérhető legyen az irodában, ki kell alakítani egy telefonos hálózatot is.
  • E hálózat kialakítása természetesen technikai feladat, itt most csak a lehetőségeket foglaljuk össze.


104
Mindenkinek saját telefonvonal
  • Ez lényegében azt jelenti, hogy az ügyintézők saját fővonallal rendelkeznek.
  • Ezzel a módszerrel korlátozás nélkül rendelkezésre áll a telefon.
  • A magas költségek miatt csak kis irodákban ajánlott.
  • Nagy irodákban bevált eljárás, hogy a kiemelt munkatársak rendelkeznek ilyen kapcsolattal.
105
Alközpont kialakítása
  • A módszer lényege az, hogy korlátozott számú fővonalat szétoszthatunk több munkaállomásra, ugyanis kicsi a valószínűsége annak, hogy egyszerre kíván mindenki telefonálni.
  • Párhuzamosan csak annyi telefonbeszélgetés történhet, ahány fővonalat kapcsolunk az alközponthoz.
  • A bejövő hívások szétosztásához mellékszámokat kell rendelni a munkaállomásokhoz.
  • A mellékek kapcsolása lehet automatikus, ebben az esetben a hívónak kell tárcsázni a melléket, de lehet kézi kapcsolású is, amikor a központban a kezelő tárcsázza a kívánt számot.
106
Üzleti ISDN alközpont
  • Az alközpontoknak egy speciális megvalósítása, amely nem igényel mellékszámokat, ugyanis minden munkaállomásnak külön fővonalszáma van.
  • Az irodán belül az összes melléknek ugyanazon számjegyekkel kezdődnek a hívószámai, csak az utolsó néhány jegyben van különbség.
  • Ez a módszer leegyszerűsíti a kommunikációs rendszer alkalmazását, egy rendszerbe kapcsolja a belső és a külső hívásokat, mindenki azonos számon érhető el kívülről és belülről egyaránt.
107
1.6.2.3 A telefonos hálózat kialakítása (folyt.)
  • Az iroda kommunikációs rendszerének kialakításakor figyelembe kell venni a lehetőségeket, a várható előnyöket, a rendszer kialakításának és üzemeltetésének költségeit.
  • Mindezeket mérlegelve kell az optimális megoldást választani, ami bármelyik lehet a fentiek közül.
108
1.7 Összefoglalás
  • A fejezetben először képet alkottunk arról, mit is értünk napjainkban iroda alatt, és milyen alapfeladatokat lát el.
  • Bemutattuk, hogy a gazdasági és társadalmi élet mely területein jelennek meg az irodai feladatokat ellátó szerveződések, és megállapítottuk, hogy a legnagyobb irodákat a közszférában találhatjuk meg.
  • Megismerhettük az irodának mint információ-feldolgozó szervezetnek a technológiai alapelemeit:
    • információk;
    • információáramlás;
    • erőforrások;
    • folyamatok.

109
1.7 Összefoglalás (folyt.)
  • Megismerhettük az iroda működését meghatározó feladatokat, amelyek az ügyviteli folyamatok végrehajtásakor jelentkeznek, s amelyeket az iroda funkcióinak neveztünk.
  • Ezeket, függetlenül a tevékenységi körtől, minden irodában meg kell valósítanunk:
    • iratok fogadása;
    • iktatás;
    • irattárolás;
    • irattovábbítás;
    • iratkészítés;
    • iratmegsemmisítés;
    • kommunikáció.


110
1.7 Összefoglalás (folyt.)
  • Végül áttekintettük az irodai munkát támogató és segítő eszközöket, amelyek megismerésével jobban körvonalazhatóvá vált az irodai munka lényege.
  • Az eszközök szinte teljes tárháza említésre került, az íróeszközöktől egészen a számítógépig.
  • Kiemelt jelentősége miatt a telekommunikációs megoldásokkal és eszközparkkal külön is foglalkoztunk.
111
1.8 Feladatok
  • Keresse fel az Interneten valamelyik önkormányzatnak vagy hivatalnak a honlapját. Próbálja feltérképezni, hogy milyen kommunikációs csatornákon keresztül lehet kapcsolatot teremteni a kiválasztott szervezettel!
  • Keressen az Interneten egy olyan fénymásoló berendezést, amely képes szortírozni, kicsinyíteni ill. nagyítani, valamint képes azonosítani az egyes felhasználókat kód vagy kártya segítségével!
  • Keressen egy olyan szolgáltatót az Interneten, amely üzleti célú ISDN megoldásokat kínál! Foglalja össze, hogy milyen technikai megoldásokat kínál!